ÚTVONAL

A verseny a város legszebb teréről, az önkormányzat épülete mellől rajtol.  Az útvonal a Csomádi út, Budapesti út érintésével a Csonkás és Ivacs városrészen keresztül fog haladni, miközben több kilométeren keresztül a tavak mellett vezet. (az útvonal egy kb. 150 m-es szakasz kivételével aszfalt burkolatú) Az útvonal változtatásának a jogát a szervezők fenntartják.

10,55 km-es kör (a kékkel jelölt, szintemelkedés 50 m, a félmaratoni távon ebből a körből kell kettőt teljesíteni)

2,5 km-es kör (a pirossal jelölt, szintemelkedés 10 m, az 5 km-es távon ebből a körből kell kettőt teljesíteni)

Szintemelkedés térképe

HELYSZÍN

VERESEGYHÁZ

(forrás: www.veresegyhaz.hu)

A lakosságszám folyamatos növekedése, a környék legdinamikusabban fejlődő településévé tette Veresegyház városát, melynek lakosságszáma 2014-re elérte a 18.000 főt. A növekedéssel az intézményi struktúra is lépést tartott. Ma európai színvonalú bölcsödébe, óvodákba, és iskolákba járhatnak a fiatalok, melyek mind az elmúlt 10 évben lettek építve vagy felújítva.

Veresegyház mindig lakott Árpád – kori, templomos település, első okleveles említése 1375-ből való. Tavát 1430-ban szintén oklevél említi.

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. E névtípusból arra következtethetünk, hogy 1241 márciusában feltehetően itt is pusztítottak a tatár hadak.

A középkorban jelentős birtoknak számított, majd 1638-ban megalakult parasztvármegye egyik hadnagysága itt működött, melyhez 12 falu tartozott.

A XVIII. század harmincas éveiben újjászervezett váci püspöki uradalom egyik birtokkerületének, a veresegyházi ispánságnak székhelye, a XIX század elején a Váci járási alszolgabíró lakhelye.

A XIX-XX században körorvosi, körállatorvosi székhely. Veresegyház az egykori Pest-Pilis, majd a Pest-Pilis-Solt, 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1950-től Pest megyei település és  a Váci járáshoz tartozott 1965-ig, ezt követően a Gödöllői járáshoz csatolták.

A község része volt 1956-ig a mai Erdőkertes település.

A járások megszűnte után 1984-től természetföldrajzi adottságai, kulturális kötödései, elhelyezkedése, közlekedési hálózat kapcsolódásai miatt Gödöllő város vonzáskörzetéhez tartozik.  Veresegyház 1970 április 1-jétől nagyközség, gyorsan és dinamikusan fejlődő lakosságszámban is rohamosan növekvő település (1970-ben 5371 fő, 1980-ban 6019 fő, 1990-ben 6373 fő).

Számos ismert történelmi személyiség járt a településen, így II. Rákóczi Ferenc 1705. július 7-július 10-ig, II. József király 1784. X. 16-án, Fáy András 1812-18-ig volt a település lakója, itt látogatta meg Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. Petőfi Sándor 1843-ban kétszer is  utazott át  e tájon. Damjanich János serege 1849. április 10-én innen indult a váci csatába. Átutazott I. Ferenc József császár is 1857-ben.

A város lakossága 2001. december 31-én 10.520 fő, közmű ellátottsága (víz, villany, gáz, telefon, szennyvízcsatorna)  beépített és beépítetlen ingatlanok vonatkozásában teljes. Veresegyház 1999. július 1-jén városi rangra emelkedett.

 (A Galéria üzletház)

A lakosságszám folyamatos növekedése, a környék legdinamikusabban fejlődő településévé tette Veresegyház városát, melynek lakosságszáma 2014-re elérte a 18.000 főt. A növekedéssel az intézményi struktúra is lépést tartott. Ma európai színvonalú bölcsödébe, óvodákba, és iskolákba járhatnak a fiatalok, melyek mind az elmúlt 10 évben lettek építve vagy felújítva.

A településre mindig jellemző pezsgő kultúrális élet az itt lakóknak és az ide látogatóknak is tartalmas időtöltést kínál. Országszerte ismert Magyarország egyetlen Medveotthona, amely évi 140 ezer látogatót fogad. A Veresegyházi asszonykórus pedig olyan hungarikum melyre még a világhírű Queen együttes is kíváncsi volt.